Van-e köze e különös jelképnek az amerikai haditengerészet cetgyilkos szonárfegyveréhez? Uram bocsá’, az ufókkal szembeni titkolt cselszövéseihez? Vajon mit jelenthet az ábra, és hogyan szolgálhatja a tudatosságbeli továbblépésünket? Cikkünkben több oldalról járjuk körbe a delfin-gabonakör lehetséges üzeneteit, s a történetből a teremtő erők fény-árnyék játéka is szemléletesen kirajzolódik.
2002 augusztusában egy különös alakzattal gazdagodott a dél-angliai gabonaföldek jelképtára. Wiltshire megyében, egy Alton Barnes nevű község melletti búzatáblában megjelent egy stilizált delfinpár – két egymást metsző kör által megformázva –, amint körülölelnek egy a városközpont piktogramjára emlékeztető jelet. Felfedezése nagy izgalmat keltett a téma kutatóiban, s az ábra sokak számára a cetfélék, a Föld és az emberiség közös sorsának egyik szimbóluma lett.

A gabonakörök eredete mindmáig vita tárgyát képezi. Egyes elemzők – elismerve, sőt olykor bizonyítva, hogy vannak a búzamezőkön emberkéz által létrehozott formációk – nem zárják ki annak lehetőségét, hogy e jelenség valamilyen földöntúli intelligenciától származik. Szembesülve a keletkezésüket övező számos megválaszolatlan kérdéssel, hajlanak a feltételezésre, hogy a geometriai ábrákban megfejtésre váró üzenet van.

   
2002. aug. 12., East Field (Alton Barnes mellett), Wiltshire (fotó: Lucy Pringle)

Fegyverkezés a tengeren

Akárhogy is, a delfin-gabonakör megjelenése kapcsán egy furcsa egybeesésnek lehetünk tanúi. 2002 júliusában az Egyesült Államok Haditengerészete engedélyt kapott egy kormány által felügyelt hatóságtól, hogy kipróbálja az alacsony frekvenciás aktív szonárt (LFAS), és gyakorlatozzon vele a világ óceánjainak mintegy háromnegyedében. A haditechnikai vívmány veszélyeire egy amerikai környezetvédelmi szervezet, az NRDC (Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa) hívta fel a világ figyelmét. Az új szonár rendszer hadászati jelentősége abban áll, hogy óriási hangerejű, alacsony frekvenciájú hullámok kibocsátásával hatalmas távolságból képes a tengeralattjárók észlelésére. Csakhogy a szonár nem kíméli az útjába kerülő élőlényeket, így a tengeri emlősöket sem. A hangok világában élő delfineket és bálnákat a szuperradar minden létfunkciójukban akadályozza, rosszabb esetben pedig belső vérzés általi halálukat okozza. A haditengerészet elismerte, hogy már a kisebb intenzitású közép-frekvenciás szonár használata is felelőssé tehető egyes bálna csapatok partravetődéséért és pusztulásáért. Az LFAS ugyanakkor egymilliárdszor erősebb hanghatást gerjeszt, mint a cetek számára zavaróként ismert határérték. Az NRDC szerint a haditengerészet titokban már évekkel korábban próbálgatta az LFAS-t, de a kormány jóváhagyását bíró széles körű bevetése teljes bálna- és delfinpopulációkat sodorna a kihalás szélére.   A delfin-gabonakör a természetvédelmi törvényekre fittyet hányó engedély kiadása után egy hónappal tűnt fel. Csoda-e, hogy a bolygó jövőjéért aggódók összefüggést vélnek felfedezni a két esemény között? A gabonakör egyik olvasata tehát a figyelmeztetés: ha a delfineket és bálnákat, mint az ökológiai egyensúly emblematikus lényeit elpusztítjuk, azzal saját sorsunknak is vészjósló irányt szabunk. Szerencsére az NRDC felvette a kesztyűt, beperelte a kormányt az illegális engedélyért, és jogi úton kikényszerítette az új szonár rendszer alkalmazásának korlátozását.

(www.csillagsziv.hu)