A partközelben élő, oroszlánfókákra vadászó kardszárnyú delfinektől eltérően nyíltvízi fajtársaik a cápahúst sem vetik meg, a zsákmány kemény bőre azonban egészen a fogínyig koptatja fogaikat - állapították meg kanadai és amerikai kutatók a Csendes-óceán északkeleti részén tett megfigyeléseikből.

Korábbi kutatások során már felfedeztek genetikai különbséget a két élőhely kardszárnyú delfinjei között, az eltérő viselkedés pedig alátámasztja azt az elképzelést, amely szerint két külön fajról van szó - mutat rá a John Ford, a kanadai Pacific Biological Station tengerbiológusa vezetet csoport a Nature című folyóiratban a Die Welt internetes kiadásának ismertetése szerint.

A kardszárnyú delfinek igazi ragadozók, szinte minden kellően nagy tengeri állatot megtámadnak és elfogyasztanak. A halak mellett megeszik a delfineket, fókákat, tengeri madarakat, de még a náluk sokkal nagyobb bálnákat is. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy valaha is embert téptek volna szét. 

Szaporodásukról keveset tudunk. A vemhesség különböző források alapján 12—17 hónapig tart. Akárcsak a többi cetfajnál, egyszerre csak egy utód jön a világra.

A palackorrú delfinek testi jellemzői

A vad vizekben ezek az ügyes úszók a 30 kilométeres óránkénti sebességet is elérhetik. Gyakran felemelkednek a víz felszínére levegőt venni, kétszer-háromszor is percenként. A palackorrú delfinek csoportokban úsznak, és egy összetett rendszert képező kommunikációs rendszeren keresztül beszélgetnek egymással.  A búváriskolák tagjai gyakran a sérült delfinek segítségére sietnek, és felsegítik őket a felszínre.

A palackorrú delfinek intelligenciájuknak, barátságos természetüknek és „mosolygós” arckifejezésüknek köszönhetően váltak közkedveltté a nagy delfináriumokban és a búvárok körében.

Besorolása: emlős

Táplálkozása: húsevő

Átlagos élettartama a vadvizekben: 45-50 év

Mérete: 3- 4,2 méter

Súlya: 200-400 kg.

Társas élete: csapat

Tudtad-e, hogy: a palackorrú delfinek akár közel 5 méterre is képesek kiugrani a vízből, és egy csobbanással a hátukon vagy az oldalukon landolnak?

"Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként január 18-án levelet írt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, amelyben azt javasolta, hogy egészítsék ki a hazánkban vadászható fajok listáját. Semjén több javaslatot is tett a vadászok megbecsültségének visszaállítására, több fajt is felsorolt, amelyre szívesen lőnének a vadászok. Csakhogy mindegyik védett állat!

Gera Pál természetvédő ezután nyílt levélben kérte a fővadászt szándékai módosítására.

Tudattágítás szimbólumokkal

Egy intuitív képességekkel megáldott, Amerika-szerte elismert terapeuta és szerző, Paula Peterson úgy látja, hogy a gabonaköröket nem feltétlenül a racionális értelemmel kell szemlélni. „Szilárdan hiszem, ahogyan sokan mások, hogy a gabonakörök szimbolikus ábrázolások, amelyek csak a tudatalatti elménkre képesek hatni. Ezeknek a szimbólumoknak hatalmukban áll, hogy beavassanak és megváltoztassák az érzékelést. Ez nem valami olyasmi, ami azonnal megtörténik.

Földöntúli "ellenség"

Joan Ocean – a cetfélékkel való telepatikus kapcsolatteremtés tengerentúli tanítója – ennél tovább merészkedik, és már-már science fiction-be illő magyarázattal szolgál a történtekre: „A delfinekkel és bálnákkal folyó kommunikációm során megtudtam, hogy e szonár fegyvert azért vetik be világszerte, hogy megakadályozzák a szomszédos bolygókról jövő testvéreinket a Föld óceánjaiban való közlekedésben. Ez néhányaknak furcsán hangozhat, de tudomást szereztem arról, hogy őket tekintik az ’ellenségnek’.

Van-e köze e különös jelképnek az amerikai haditengerészet cetgyilkos szonárfegyveréhez? Uram bocsá’, az ufókkal szembeni titkolt cselszövéseihez? Vajon mit jelenthet az ábra, és hogyan szolgálhatja a tudatosságbeli továbblépésünket? Cikkünkben több oldalról járjuk körbe a delfin-gabonakör lehetséges üzeneteit, s a történetből a teremtő erők fény-árnyék játéka is szemléletesen kirajzolódik.
2002 augusztusában egy különös alakzattal gazdagodott a dél-angliai gabonaföldek jelképtára.

A kardszárnyú delfin a legnagyobb testű delfinfaj, de a cetek között a közepes nagyságúak közé tartozik. A hím átlagos hossza 8 m, max. 9,75 m, a nőstényé 7 m, max. 8,5 m. A borjak születéskor 2-2,4 m hosszúak. A felnőtt állatok 7200 kg súlyt érhetnek el.

Teste vaskos, áramvonalas alakú. Feje lekerekített, csőre alig észrevehető. Hátuszonya hosszú, a hímeké háromszögletű, a nőstényeké is a fiatal állatoké kisebb, hátrafelé hajló. Melluszonyai evező alakúak, hosszuk a hímeknél a teljes testhossz 20 %-a lehet, a nőstényeknél kisebb.

A kardszárnyú delfin európai nyelvekben használt elnevezései vagy az orca szó alakváltozatai, vagy (mint a magyar név is) a hím kard alakú hátuszonyára utalnak, vagy pedig az állat ragadozó, "gyilkos" természetére utalnak: spekkhoggar jelentése szalonnatépő.

• Angol: great killer whale, killer, trasher, grampus, orca, orc, blackfish, swordfish
• Cseh: kosatka dravá
• Dán: tandthoye, spækhugger
• Finn: miekkavalas
• Francia: epée de mer, épaulard, espadon, orque gladiator
• Holland: zwaardwalvis
• Izlandi: fann-fiskar-huydengen, háhyrningur, huyding
• Japán: szakamata, szacsi
• Koreai: innatu
• Német: Mordwal, Schwertwal
• Norvég: vaghund, spekkhoggar, stourvaga
• Olasz: orca
• Orosz: koszatka, szvinka
• Portugál: orca, roaz-bandeira
• Spanyol: orca, espolarte
• Baszk: orka, ezpalarta
• Török: katil balina
• Aleut: agluk
• Grönlandi eszkimó: ardursak
• Kurili: nookur
• Lapp: fakan